• Óraportál sárga csík 1
  • Óraportál sárga csík 2
  • Óraportál sárga csík 3

Megosztás








Joggal irigyelhetik a svájciak Becsei Áron legújabb, Primus nevű remekművét, amelynek fehérarany tokja a világ egyik legbonyolultabb mechanizmusát rejti. A három tengelyen mozgó, drágakő-csapágyas tourbilloncsoda nem mellékesen óratörténelmet ír: nemzetközit és magyart egyaránt. Interjú az első magyar karóra alkotójával.

- Megszületett Magyarország első karórája: a Primus az első manufakturális módszerekkel és saját invenció alapján készült, csuklón hordható magyar óra. Milyen munkálatok és kísérletek előzték meg az ipartörténeti jelentőségű darab megépítését?


Több mint 10 éve kezdtem el órákkal foglalkozni, akkor még csak hobbi szinten. Azóta rengeteg dolgot tanultam, tapasztaltam meg, ami mind hozzásegített, hogy 2008-ban megszülethessen ez a karóra. A tervek elkészítéséhez gépészmérnöki végzettségem adta az alapokat, és mivel már a nagypapám is órás volt, a szükséges szerszámok nagy része rendelkezésemre állt, ami szintén nagy előnyt jelentett.

 

A több mint kétéves munka gyümölcse


- Mennyi idő volt a szerkezet kitalálása, és ezután mennyi volt az alkatrészek összeszerelése?

Több mint fél év volt csak az, hogy a fejemben megfogalmazódott szerkezet-felépítést papírra vessem, és az egész órát lemodellezzem. Utána a kivitelezés pedig több mint 1,5 évig tartott, mivel az alkatrészeket egyenként készítettem el precíz gépi munkával, illetve saját kézzel.

- Hogyan kell elképzelni egy órakészítő mester műhelyét, milyen munkakörülmények között dolgozol?

Egy kis műhelyünk van édesapámmal, és többnyire régi, örökölt szerszámokkal dolgozom. Van néhány speciális célgépünk, amivel a szükséges 0,01 milliméteren belüli pontosságot (egy átlagos emberi hajszál 0,06 mm vastag) tudunk biztosítani. Ha elkészül egy nyers alkatrész, mikroszkóp alatt miniatűr szerszámokkal, kézzel csiszolom, finomítom a felületeket, amíg tökéletes nem lesz. Ez hosszú, sok türelmet és odafigyelést igénylő feladat. A műhely felszereltsége messze elmarad egy svájci manufaktúráétól, ezért számomra igazi kihívás volt így egy ilyen színvonalú darabot elkészíteni.

- Mi vezérelt arra, hogy az első magyar karórát nem alapmodellnek, hanem egy tourbillonos remekműnek alkottad meg?

Az első órám a Miniature Zappler asztali óra volt, ami nem tourbillon. Utána készítettem az asztali duplex-tourbillonos órámat. Ezután már terveztem, hogy készítek egy komplikáltabb, több tengelyű tourbillonos asztali órát, de már régi vágyam volt egy karóra megalkotása is. Aztán addig-addig tervezgettem, míg a kettőt egyben valósíthattam meg.

- Miben tér el ez a tourbillonos modell a többitől, és mit is jelent egyáltalán a tourbillon kifejezés?

A tourbillon szerkezet azt jelenti, hogy a billegőkerék a gátszerkezettel egy forgókeretbe építve, a saját tengelye körül megfordul. Ennek köszönhetően a gravitáció káros hatásán (ami a pontosságot befolyásolja) átlagosan javítani tud. Ez csak az óra függőleges helyzetében fejti ki hatását, ami zsebóráknál tökéletesen bevált, mivel ezek hordás közben mindig függőleges pozícióban állnak.

A karórák hordás közben állandóan más pozícióban vannak, ezért a szimpla tourbillon nagy mértékben már nem javít a pontosságon. Viszont ha ez a periodikus mozgás 3 dimenzióban, 3 egymásra merőleges tengely mentén történik, akkor az óra pozicionálási hibái folyamatosan átlagolódnak attól függetlenül, hogy a karunkon van az óra, vagy éppen az éjjeliszekrényen fekszik.

 

Kézzel csiszolja, finomítja a felületeket, amíg tökéletes nem lesz

 


A Primus tourbillon rendszere 12,5 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot, és ezalatt a billegőkerék 3750 különböző pozíciót vesz fel a térben. Ez a kis rendszer 133 alkatrészből áll, tömege mindössze 1,5 gramm.

Az ilyen típusú rendszerek nagyon ritkák, mert előállításuk sorozatgyártásban ipari eszközökkel szinte lehetetlen és ezért nagyon drága. Karórába a nagyság, azaz a kicsiség miatt nem sikerült készíteni sokáig ilyet, jelenleg 2 háromtengelyű megoldásról tudok: az egyik a Frank Muller-féle, a másik a Thomas Prescher-féle. 

Ezek mindegyikét golyóscsapágyak alkalmazásával tudták csak megvalósítani, ami a tradicionális órakészítésben nem igazán szívesen látott megoldás.

Az én szerkezetemben nincsenek golyóscsapágyak, csak hagyományos drágakő-csapágyazás: 38 rubinkő és 2 gyémánt fedőkő. Ezt a külső forgókeret különleges kialakításával tudtam elérni. Ez az első és egyelőre ez az egyetlen ilyen óra a világon.

- Ha voltak formai előképek, melyek alapján tervezted meg az órát, mit gondolsz például a Jaeger-LeCoultre gyrotourbillonjáról vagy a Zenith zéró gravitációs modelljéről?

Teljesen a saját gondolataim, elképzeléseim alapján terveztem meg. Egy egyedülálló darabot szerettem volna alkotni. A Jaeger-é  csupán kéttengelyű tourbillon, és annyiban hasonlít, hogy szintén nem alkalmaz golyóscsapágyakat. A Zenith modelljét pedig nem sikerült kiállítaniuk Bázelben, így elkészült példányt még nem láttam, de  amennyit láttam a rajzokon, az egy teljesen más elven működő megoldás, ott azt szeretnék elérni, hogy az óra billegője mindig egy pozícióban - vízszintesen - maradjon, ellentétben a tourbillonnal, ahol a folyamatos pozícióváltoztatás a cél.

Egyedülálló a maga nemében, minden alkatrész egyedi ékszer



- Milyen funkciókkal ruháztad fel a Primust?

A rendkívül bonyolult szerkezet mellett regulátor kijelzésű óra-perc-másodperc kijelzés és a 40 órás járástartalék kijelzője látható. 

- Milyen anyagokból épül fel az óra, és mit fejez ki az anyagválasztás?

Többnyire nemesfémekkel dolgoztam, mert törekszem a magas színvonalú megoldásokra: úgy alkottam meg, mintha minden egyes alkatrésze egy egyedi ékszer lenne. A tok fehéraranyból készült, ahogy a csat, a korona és a hátlaprögzítő csavarok is. A szerkezetben arany és nemes acél kerekek, illetve más szintén nemes acélból készült alkatrészek találhatók.

- Miért éppen kilenc darab készül az említett órából? Kikhez kerülnek ezek?

Összesen 10 darab készül, a saját példányom  marad a No.0/9, ami a La Chaux-de-Fonds-i  óramúzeum igazgatója kérésére a Nemzetközi Óramúzeumban lesz látható a továbbiakban. A többi példány remélhetőleg magángyűjtők csuklóját fogja ékesíteni.

- Elképzelhető-e, hogy a közeljövőben nagyobb példányszámban készülnek a Bexei-órák?

Nem valószínű, mivel egyedül dolgozom, így egy óra minimum egyéves projekt, tehát nagy példányszámot, ha szeretnék sem tudnék elkészíteni.

- Volt-e már valamilyen külföldi visszajelzés a Primusszal kapcsolatban?

Már a bázeli kiállítás első napján több nagyobb cég mérnöke, igazgatója eljött megnézni az órát, és gratulált, többek között a Jaeger gyrotourbillonjának a mérnöke, majd a Lange mérnökei, igazgatói. Philippe Dufour és a többi AHCI tag is kifejezte elismerését. A sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta, mert egy ilyen egyedülálló megoldást ritkán látnak, főleg "nem svájci" manufaktúrábó
 
- Ki lehet-e fejezni forintban egy Primus értékét?

Jelenleg egy darab készült el, ami a múzeumba kerül, tehát ennek csak eszmei értéke van.

- Mi a következő terved, milyen komplikációk foglalkoztatnak?

Nincs még kialakult elképzelés, de természetesen valami új megoldást szeretnék majd, vagy akár a Primus modellt tovább fejleszteni.

Log in - Registration

 

WatchCenter logo