• Óraportál sárga csík 1
  • Óraportál sárga csík 2
  • Óraportál sárga csík 3

Megosztás








1500: Németország : Peter Henlein létrehozza az első zsebóra ősét, az úgynevezett függőórát. 
1525: Jakob Zech Prágai órás nyomatékkiegyenlítő csigával ellátott órát készített. 
1485: Leonardo da Vinci vázlatot készít egy óra mérőről. 
1600: Népszerűvé válnak az állat és egyéb motívumok megjelenítése az órákon. A vallásos témák is népszerűek. 


1656: Christiaan Huygens (1624-1695) Holland fizikus, matematikus, csillagász feltalálta az ingaórát, majd ciklois ingafelfüggesztést, különleges súlyhajtást, ingaszabályozó tolókát konstruált. Feltalálta a kúpingát is. 1675-ben feltalálta a hajszálrugót és billegőt, Hooke-kal párhuzamosan. 1663-tól a Francia Akadémia tagja, 1665-től elnöke. 
1659-1675: Christian Huygens feltalálja a „Remontoire”-t. 
1673-1751: George Graham Tompionnál tanult, később annak üzlettársa, majd halála után az üzlet továbbvivője lett. 1715-ben megalkotta a róla elnevezett nyugvó gátszerkezetet. Ez az addigiaknál sokkal jobb feltételeket teremtett a szabályozáshoz. 1720 körül kifejlesztette a hengergátszerkezetet. Feltalálta a higanykompenzációs ingát. 1715-ben meg nem valósított rácsingát is tervezett. Halála után Tompion mellé temették a Westminster székesegyházban. 
1687: Daniel Quare szabadalmaztatja azt az ismétlő szerkezetet, ami megszólaltatja akár percenként vagy negyedóránként, félóránként és óránként az órákat. 
1693-1776: John Harrison, ács családból származott, de autodidakta órásnak képezte ki magát. Londonba ment tanulni, és tehetségét felismerve a kor legnagyobb órás-tudós egyénisége, George Graham maga mellé fogadta. 
Álló és faliórákat készített, termékeny alkotó volt, de élete a nagy pontosságú hajókronométer bűvöletében telt el. Az 1714-ben Anna királynő által kiírt 20.000 Fontos pályázatra négy kronométert készített. 
Az elsőt 1730-35 között, ebben hőkompenzáló rácsokat és egy különleges, ún: sáska (grashopper) gátszerkezetet alkalmazott. 
1737-40-ben elkészítette második óráját. Ez nem volt jó konstrukció, drágább és bonyolultabb volt az elsőnél. 1740-1759 között 19 évi munkával elkészítette harmadik óráját. Ebben a világon elsőként ő vezette be a bimetál hőkie-gyenlítést, gördülő golyóscsapágyakat alkalmazott. Az óra minden szempontból megfelelt az elvárásoknak, de nagy, nehéz és drága volt. 1755-1759 között (párhuzamosan a 3. órájával) készített egy kis méretű, zsebóra jellegű kronométert. A saját, különleges gátszerkezeten kívül volt benne bimetál hajszálrugókulcs, rugóerő kie-gyenlítő csiga lánccal, és itt alkalmazott először rubin csapágyköveket. Ez napi 1mp pontosságot tudott. Kendall neves órásmester elkészítette az óra pontos másolatát. 1773-ban csak erre kapta meg a díjat, III. Györgytől ( bár a feltételeket már az első is teljesítette! ). 
1704: Peter és Jacob Debaufre, Nicolas Facio, elsőként használnak ásványi bányászott rubin köveket az órák tengelyeinek „csapágyozására”. 
1750: Az óragyártók elkezdték az óraszámlapokon használni a zománcozást. 
1759: Thomas MudgeAngol órás, Graham tanítványa, a szabad horgonygátszerkezet egyik kifejlesztője. Elsők között alkalmazott kőcsapágyazást illetve először drágakő horgonykarmokat. Hautefeuille Abbé fogasíves szerkezetéből a billegőnek szabad lengést biztosító villás horgonyt képezett ki ( 1760 ). 
1775: Abraham Louis Breguet megnyitja a Párizsban levő saját óragyártási boltját. 
1780: Abraham Louis Perrelet feltalálja az automata szerkezetet, vagyis a kinetikus mozgás által termelt energia kihasználását, (de még nem karórában). 
1791: J.F Bautte alapította azt az óravállalatot, ami végül Girard-Perregauxszá válik. 
1807: Thomas Young feltalálja a chronográf modult, vagyis a stopper órát. 
1809: Luther Goddard a Massachusettsi Shrewsbury az első óragyártó Amerikában. 
1833: Antoine LeCoultre elindítja a saját órakészítési üzletét, mely később válik Jaeger-LeCoultre-rá (1844). 
1837: Az első Tiffany bolt megnyílik. Ez nagyon jelentős késöbb! 
1843: Adrien Philippe feltalálja a koronán keresztüli beállítást és felhúzást! 
1844: Adolphe Nicole: a stoppermutató nullára állítását oldja meg. 
1848: Louis Brandt megnyitja saját műhelyét La Chauxban-de-Fonds mely később lesz az Omega Watch Company. 
1853: Tissot megalkotja a két időzónás órát! 
1858: Minerva megalapítva. 
1860: Heuer megalapítva. 
1865: Zenith megalapítva. 
1881: Movado megalapítva. 
1884: Greenwich, Angliát hivatalosan a kezdő meridiánnak hívják, és messze a világban is így használják. Az időzónák felismert alapja lesz. 
1905: Hans Wilsdorf elindítja a Rolex Watch Companyt. 
1914: Eterna bemutatja az első karórát, mely ébresztő modullal épített. 
1915: Charles-Edouard Guillaume ( 1861-1938 ) Svájci származású fizikus. Kis lineáris hőtágulású fémek előállítása után kutatott, 1900-ban feltalálta az invárt. Nemzetközi Súly és Mértékügyi Intézet igazgatója lett. 1920-ban feltalálta az elinvárt és munkásságáért Nobel-díjat kapott. 
1918: Japán : a Shakosha Watch Company megalakult. 
1923: John Harwood az első automata karórára jelent be szabadalmat. 
1924: Tokió : Seiko védjegyet elindítja Kinttaro Hattori. 
1926: Rolex bemutatja az első vízhatlan karórát az Oystert. 
1929: Első antimagnetic óra Tissot által elkészül. 
1956: Rolex bemutatja a day-date kijelzést. 
1957: Hamilton bemutatja a világ első elemmel hajtott órát. 
1962: Rado készíti a világ első karcmentes tokkal épített óráját a Diastart. (kerámia technologia) 
1962: ETA Svájci szerkezet gyártó cég kifejleszti az első kvarc órát, mely akkumulátorról működik. 
1969: Seiko, Japán az első kvarc karóra, az Astron. 
1970: Hamilton kibocsátja a Pulsart, az első elektronikus digitális órát. 
1972: Longines és Seiko bemutatják a LCD-t, (Liquid Crystal Display). 
1983: SMH Svájc elindítja a Swatch márkát. 666 millió darabot ad el, milliárdokat szakít Hayek Úr, és később megmenti a svájci óragyártást azzal, hogy a QUARTZ, és a Kínai moslék miatt csőd közeli helyzetbe kerülő vállalatokat megvásárolja, pld OMEGA. Tejhatalmú Úra lesz a Svájci óragyártásnak!!!! 
1985: A svájci Heuer Company összeolvad TAGGAL hogy megalakítsák TAG Heuert. 
1986: Audemars Piguet bemutatja az első karórát, ami tourbillon működésű. 
1991: Franck Muller megalapítja felső kategóriás karóráit gyártó manufakturáját. Jönnek sorban a kis manufaktúrákból a bi, és tre tourbillonok!!!! 
1999: Casio megépítit az első beépített Global Positioning Systemmel ellátott karórát (GPS). Breitling sorozatban is gyártja később!!! 
2000: George Daniels kifejleszti a Co-axial gátszerkezetet, az Omega óragyár gyártásba veszi, majd piacra dobja.

Bejelentkezés - Regisztráció

 

WatchCenter logo